|
- BUDAPEST
- BÉCS
- BELGRÁD
- BUKAREST
- KIJEV
- MOSZKVA
- PRÁGA
- POZSONY
- SZÓFIA
- VARSÓ
- ZÁGRÁB
Aktuális trendek | 2008
Hogy megismerje aktuális trendjeinket, kattintson a képekre!
határtalanság – no limit vágyak
Nekem jár-generáció úgy érzi, megérdemli, amit akar. Sőt, természetesnek veszi, hogy megkapja azonnal, amit szeretne, hogy akciók, kedvezmények részesévé válik már abban a pillanatban, mikor az üzletbe lépett, vagy a honlapra kattintott. Már nem csak előnyben részesíti, de el is várja a személyre szabottságot, az odafigyelést, a fogyasztóorientáltságot. Az elégedettség kivívását megnehezíti ez a trend: az egyénre szabott kínálat elvárása mindennapossá válik. A kínált termékek, vagy esetleg élmények magukban hordozzák azt az ígéretet, hogy a boldogság kék madara bárki számára elérhető. Olyan termékek készülnek, melyek elhitetik a fogyasztóval, hogy ez az, amire feltétlenül szüksége van.
Nincsenek többé korlátok, térben és időben is kitágultak a vásárlás lehetséges keretei. Akár online, akár offline vásárolunk, mindenhol kiszolgálják az „akkor vásárolj, amikor csak eszedbe jut”-igényt.
Az exhibicionizmus a legújabb fogyasztói trend meghatározó eleme, mert minden az önkifejezés eszközévé válhat. A fogyasztó által készített tartalmak mind a szerzőről szólnak, az ő gondolatait tükrözik és tárják a nagyvilág elé.
A generációs határok elmosódnak. A fiatalok kései felelősség- és gyerekvállalása miatt egyre inkább eltolódnak a korosztályok közötti különbségek. A gyerekek egyre felnőttesebbek, korán érnek. Az idősebb generációk igyekeznek egyre fiatalabbnak látszani, egyre fiatalosabban viselkedni. A fiataloknak egyre nehezebb feladat megkülönböztetni magukat a szüleiktől. Egyre inkább kitolódik az az életkor, amelyben az egyének képesek önállóan élni, egyedül gondoskodni magukról. Mint alapvető közérzet, ami ezt a generációt jellemzi: a bizonytalanság, hogy az élet meghatározó keretei helyett minden cseppfolyós, nincs mihez igazodni, nincs hol otthon lenni, nincs hol identitásra találni.
identitás – teremtsük meg magunkat
Az új minták szolgáltatói napjainkban a celebritások, sztárok, filmszereplők. A bulvármédiából ismert sztárok, a filmekben megjelenő szerepek szolgáltatják a minták elsődleges körét. Az egyre nagyobb tömegben megjelenő képzetlen emberek különféle, nem megalapozott, de vonzónak tűnő eszmék, termékek, szolgáltatások mellé állnak. Az egyén fontossága nem csökken, a fogyasztók "befelé fordulása", vagyis a koncentráció az "én"-re, az öndefiniálás, az önmegvalósítás és a beleszólás igénye, a kitűnni vágyás és a személyes igények kielégítésének vágya a jövőben is az egyik legerősebb trend lesz.
A saját identitás napjainkban nem feltétlenül jelenik meg adottságként az egyén számára. Az identitás kiválasztható és alakítható, meghatározható attól függően, hogy mik az elvárások, milyen céljai vannak és éppen milyen trend-, illetve divathatások hatnak leginkább az egyénre. A társadalom és az egyén interakciójából származó hatások lesznek azok, melyek a legdominánsabb hatást gyakorolják az identitásra. A változtatás gyakorisága egyénenként és életkori csoportonként eltérő.
A töredezett környezetben felértékelődnek a kapcsolatok, új, érdeklődés alapján választott, adott esetben tértől független közösségek alakulnak ki. A sok kis különböző egyén sok kis fogyasztói csoportba tömörül, akik nem érhetők el a hagyományos marketing szemléletmóddal, -eszközökkel. Kis célcsoportokat, szcénákat alkotnak, és elvárják, hogy személyre szabott ajánlatokat kapjanak.
A kölcsönvett identitások trendje egyrészről kihat a vásárlásokra, másfelől az egyének viselkedésére. Az eszményképként megjelenő szerepek, és szereplők tulajdonságait igyekeznek átvenni a fogyasztók. Igazodnak hozzájuk mind a fogyasztás, mind a viselkedés és életstílus terén. Az angol „buy into” kifejezés szó szerinti fordítása: vásárold be magad. Az emberek szeretik bevásárolni magukat egy-egy szerepbe, egy-egy identitásba.
Az új technika bárki számára lehetővé teszi, hogy megalkossa önmagát, pontosabban önmaga "képviselőjét", önmaga avatarját a virtuális térben. Az így létrehozott lények identitását, "fizikai" és nemfizikai tulajdonságait a felhasználó szabadon határozza meg és változtatja. Rajtuk keresztül szerepelhet, játszhat, nyilváníthatja ki véleményét a különböző oldalakon, közösségi szájtokon.
network – újra máshogy együtt
Évtizedeken keresztül a Fogyasztó (consumer) arra volt ítélve, hogy engedelmesen fogyasszon, mindössze választási szabadsága volt, hiszen a rendelkezésére álló kínálatból szabadon válogathatott. Bár igénye egyre növekedett, mégsem álltak rendelkezésére az eszközök ahhoz, hogy beleszóljon az őt közvetlenül érintő legfontosabb dologba: a termékbe. A vállalatok felismerték, hogy a beleszólás garantálja az egyre megfoghatatlanabb Fogyasztónak (prosumer) a személyes érintettséget és ezáltal a mélyebb érzelmi kötődést. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók a tervezési és fejlesztési, akár a gyártási folyamat részeseivé, a vállalat partnerévé, hűséges vásárlójává és élő hirdetőtáblájává válhatnak.
A „customer made”, vagyis a „fogyasztó által gyártott” névvel azt a trendet illetjük, amikor a termelő-fogyasztó bekapcsolódik a végtermék kialakításába, a gyártó vállalat lehetőséget nyújt neki, hogy a saját szája íze szerint alakítsa, változtassa a megvásárolt terméket. A kreatív fogyasztónak fontos, hogy másoknak is megmutathatja műveit.
Az open innovation az innováció technikai értelmezésén túllépő trend, mely az innovatív tevékenység fő forrásának a fogyasztói igényeket és azok változását tekinti. A cél a teljesen új, "világrengető" termékek létrehozása. Mindezt azonban nem marketingkutatási módszerekkel kívánja elérni, hanem a kollektív intelligencia megdolgoztatásával, a hálózati kultúra lehetőségeinek kiaknázásával, a fogyasztók innovációs folyamatba történő tevékeny bevonásával.
A p2p virtuális klubok mindig valamilyen érdeklődési kör mentén jönnek létre. A tagok valamilyen konkrét cél érdekében létesítenek kapcsolatot egymással. Ez a cél meglehetősen változatos képet ölthet, lehet a tudás megosztása, szórakozás (ismerősök keresése), valamilyen jelenségek véleményezése, megvitatása vagy akár fájlok cseréje. Önkéntes, ingyenes, jóhiszemű információcseréről van szó.
Állandó kapcsolat, hozzáférhetőség, várakozás nélkül: a mobiltechnika fejlődésével mára az egyén mindenhol elérhető, a nap 24 órájában megszólítható, megkereshető, követhető. Az információk villámgyorsan elküldhetők és megkaphatók, rögzíthető és megosztható az adott pillanat. Ez nyomást gyakorol az egyénre: megjelent az azonnali válaszadás kötelezettsége, egy új türelmetlenség, az online nyomás, vagyis annak igénye, hogy azonnal részt vegyünk a történésekben, ne maradjunk ki semmiből.
Szcéna közösségek A hagyományos közösségek (pl. család, iskolai közösségek, stb.) felbomlásával új közösségek alakulnak. Ilyenek pl. a szcénák, amelyek érdeklődési körtől függően, egy-egy téma körül szerveződnek, és a technikai újítások aktív használatával jellemezhetőek (pl. baráti és ismerősi hálózat, klubok, klánok).
no future – új félelmek a horizonton
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás ráébresztette az embereket arra, hogy biztonságosnak hitt világuk igen sebezhető. A sűrűn lakott övezetek, megapolisok, felhőkarcolók, nagy tömegeket szállító járművek (hajók, repülőgépek, metrók) kiváló célpontjai a terrorcselekményeknek. A szélsőségesség, a fanatizmus, a terrorizmus árnyéka rávetült a mindennapokra.
A nagy háborúk helyét átveszik a kisebb, helyi vagy regionális hatású fegyveres összecsapások. A mikroháborúk másik szintjét az egyéni szinten megjelenő személyes konfliktusok sűrűsödése jelenti. A teljesítménykényszer következtében az emberek sok helyzetet konfliktusként élnek meg, személyes mikroháborúkat vívnak a munkában, a párkapcsolatokban, a döntéshozatalban.
Az elmúlt években bekövetkezett, és a média által széles körben ismertté tett környezeti veszélyek (mint a globális felmelegedés, az UV-sugárzás, az ózonlyuk, az energiaforrások elapadása, stb.) olyan következményeket hordoznak magukban, melyek a Föld egész lakosságát érintik, vagy érinteni fogják.
A fejlett gazdaságokban a csökkenő gyermekszám és az emelkedő várható életkor következtében általános jelenség a társadalom elöregedése.
A világméretű félelemhullám kialakulásában nagy szerepe van a bulvármédiának is, amely eredendő tulajdonságainak következtében (mint pl. a figyelemvadászat miatti szenzációhajhászat) több irányból is támadja az egyéni biztonságérzetet. Az azonnali tudósítások segítségével gyakorlatilag késlekedés nélkül informálódik a társadalom. Ezáltal a globális félelmek lokalizálódnak, a fogyasztók sokkal közelebbinek érzik azokat, mint amelyek azok valójában.
A bizonytalanság az élet minden szintjén megjelenik, a globális félelem mellett egyre erősödik a személyes, az intimszférát érintő félelem is. Ez utóbbi fő eredendője a posztmodern értékrend morzsákból építkező tulajdonsága, a töredezettség, a régi stabil értékek fellazulása.
A félelem egyik fő oka maga a megnövekedett információtömeg. Az információs dömping egyre inkább kezelhetetlenné, átláthatatlanná, irányíthatatlanná válik. Az adatbányászat a virtuális világban követi a felhasználót, de a valós adatbázisok összekapcsolásával hatalmas tudásbankok jönnek létre a valós emberekről. Ezek olyan „védtelen adatok”, amelyek alapján egész identitásuk összeállítható – és akár el is lopható.
időnyomás - és még mit? lehet több, mint 24?
Acceleration society. A gyorsítás három dimenzióját értelmezhetjük: a technológiai gyorsulást, a társadalmi változások gyorsulását, az életritmus gyorsulását. Elméletileg a technológiai fejlődés az életritmus lassulását hozná magával. A gyakorlat azonban ennek ellent mond: a gyorsítás társadalmában a technológiai gyorsulás és az életritmus gyorsulása párhuzamosan vannak jelen. Ez a paradoxon elsősorban annak köszönhető, hogy a technológiák megjelenése új magatartásformákat és szokásokat hív létre az emberekben.
A hatékonyság növelésének egyik legegyszerűbb és a legtöbbek által követett módja, ha az ember egyszerre több dolgot tesz. Ez a multitasking trendje, a párhuzamosság törvénye, fő kiszolgálói pedig az intelligens, önműködő eszközök.
Holy tech jelenség, azaz technológia magasztalása olyan egyszerű motivációkra vezethető vissza, mint az ember eredendő mobilitás iránti igénye, a játékszeretete, a hatalmi vágya és az egyre növekvő kontrolligénye. Egy-egy újabb technológiai újítást már-már magasztos imádat övez, még megjelenése előtt kultikus tárggyá nyilvánítva azt.
A globalizáció és az információs boom következtében egyszerre túl sok információval találkozunk az adott termékkel, szolgáltatással stb. kapcsolatban, így szükséges mindazt értelmezni valamint rendszerezni, amihez új tudás szükséges (információs nyomás).
Az öregedő társadalmakban egyre nagyobb teher nehezedik a fiatalabb generációkra, ami generációs konfliktusokat okozhat (generációs nyomás). Ezek a társadalmi változások mélyreható változtatásokat kívánnak meg mind a szociális rendszerekben, mind a munkapiacon, és természetesen az üzleti életben is. Generációk versenyeznek az állásokért, saját identitásuk megőrzéséért.
A nyomás alól a fogyasztó az egyszerűségbe menekül (simplify), igyekszik az egyre több információt, az egyre bonyolultabb ismereteket igénylő eszközöket redukálni. A cél, hogy egy gomb megnyomásával mindent egyszerre lehessen elintézni, egyszerű legyen a hozzájutás. A termékek és áruk özöne elől a fogyasztók egy része "visszakapcsol". A gyorsítás ellentrendjeként megjelenő „downshifting” trend követői tudatosan választják az alacsonyabb fogyasztási szintet. Számukra a termékminőség és a környezet igénybevételének mértéke, a termék funkciója válik elsődlegessé, nem feltétlenül olcsón.
örömlénység – élmény, élvezet, boldogság
A figyelemért folytatott harc új fegyvere az öröm, a boldogság ígérete. A kreativitás, a meghökkentés, a „mindenütt-ott-vagyok” már nem elég ahhoz, hogy közel kerüljünk a fogyasztóhoz, érzelmi adakozásra van szükség: örömöt kell szerezni neki. A "happynomics" trend a színesség, a boldogság, a nevetés, az életigenlés értékeket teszi az egyéni cselekvések elsődleges céljává. A pénz és annak költése továbbra is fontos, azonban a termékek és szolgáltatások vásárlása csupán a boldogság megszerzésének eszköze. A boldogság forrása a hobbiban-munkában való elmerülés és természetesen maga a család.
A fogyasztó vágyik az örömre, bármilyen rövid ideig is tartson az. Nem mindig maga a termék/szolgáltatás, vagy annak teljesítménye a fontos, hanem maga a vásárlás lép elő örömforrásként (feel-good-consuming). Az örömöt próbáljuk megszerezni, átélni, megvásárolni. A vásárlás körülményei, a vásárlási élmény és a vásárlás eredményessége szintén nagyban hozzájárul a jó közérzethez.
Az élvezet ott kezdődik, ahol a szükséges véget ér – legalábbis évekig így gondolták az emberek. Mára azonban az élvezet a teljes élet jelképe, az élet maradéktalan kiélvezése erény és szükséglet. 360 fokos élvezet: a fogyasztó az örömöt teljes valójával, teljes testén keresztül szeretné átélni és annál teljesebb az élmény, minél több érzéket (érzékek csábítása) tud stimulálni. Még jobb azonban, ha mindezt egyszerre, egy komplett „örömcsomagban” élheti át valaki.
A való életben nem mindig adódik lehetőség az egyéni vágyak és elképzelések maradéktalan megvalósítására, a virtuális világban azonban szinte határtalan horizont nyílik meg a felhasználó előtt. A virtuális világokban, a virtuális tereken való megjelenés minimalizálja az erőfeszítéseket, a kockázatot és anonimitást biztosít a látogatók számára.
private life – őrizd magad!
A kényelmes fogyasztó egyre inkább visszahúzódik lakásába, tevékenységeinek egyre nagyobb hányadát koncentrálja ide: kikapcsolódás, pihenés, baráti összejövetelek, családi ünnepek, bevásárlás, munka – mindezek színtere gyakran a lakás, az otthon. Az otthon intimitása felszabadít a társadalmi normák előírásai alól. A homing trendje elsődlegesen a kényelem és az egyéni szabadság kereséséből, illetve a lustaság trendjéből táplálkozik.
Az otthon egy személyre szabott önálló világ, melynek legfőbb feladata a kényeztetés, a kikapcsolás. A négy fal biztonságot ad a mindennapi félelmekkel szemben, megvéd a „gonosz” külvilágtól. A fogyasztó testi-lelki gyengédségre és kényeztetésre vágyik – otthon is. A pampering nem más, mint azon termékek és szolgáltatások elnevezése, amelyek célja ez a gyengéd kényeztetés (pl. a wellness szolgáltatások, az intelligens háztartási eszközöket stb.).
A természet felértékelődése a homing trendjével karöltve hozzájárul a neo-nature trend kialakulásához – maga a természet lesz a keresett termék. Ha az ember nem költözhet ki a természetbe, azt költözteti be a szobába (szoba természet).
Az otthon közösségi csomóponttá lép elő, vagyis a „private show” és a „my show” színhelyévé válik. Ezzel egy időben természetesen fontossá válik a megmutatás is. A cél végül az élmény "háziasítása", hazahozása (insperience).
A négy fal közé zárt fogyasztót paraszociális kapcsolatok jellemzik (azt hiszi barátnője Mónika, annyit látja), bár virtuális kapcsolatokat is intenzíven ápolhat, személyes kapcsolatai erodálódnak. A vágyak passzív megélésére külön piacok jelentek meg elsősorban a média jóvoltából. A médiatúszok rendszeres családi programjainak központjában a televízió áll, mindent a sorozatoknak rendelnek alá.
A private show nem más, mint a szétesett értékek következtében felértékelődő rituálék megzenésítése. Egyéni ünnepek, otthoni show-k, melyek születésnap, szülés, vagy bármilyen neves családi esemény köré szerveződnek.
A web 2.0 hódításával, a fájlmegosztó oldalakon, blogokon és vlogokon az emberek önkéntesen engednek betekinteni életükbe (my show). Ez a lifecasting, ahol egyéni műsorokat láthat az érdeklődő. Főszereplői a lifecaster-ek, vagyis a mindennapi emberek, a valós „élet-színészek”.
test – túl a testhatárokon
A test, mint tőke jelenik meg a piacon. Az egészséges külső test a fizikai teljesítőképességet garantálja, míg a belső test egészsége a szellemi tőke és a kiegyensúlyozott teljesítés záloga. A (test)tőke forgatása, a teljesítmény maximalizálása (esetleg optimalizálása) az egyén feladata. A külső és belső testi teljesítmény-összetevők, mint pl. az egészség, az erő, a szépség, a lelki egészség, a boldogság, a kiegyensúlyozottság, a tudás, mind az egyén felelősségi körébe tartoznak. A növekvő egyéni felelősség a szolgáltatók irányában is új elvárásokat támaszt, a végső döntésbe való beleszólás és az informálódás igénye alapvető elvárásként jelenik meg a fogyasztóknál.
Az egészségmagatartás-stílus (healthstyle) legalább olyan meghatározó a fogyasztásban, mint maga az életstílus, hiszen az egészség egyre nagyobb arányban a vásárlók prioritásává válik.
Mostanra a testünk külső adottságai gyakorlatilag tetszés szerint alakíthatók. A test legó-szerűen felépíthetővé, akár részenként javíthatóvá, alakíthatóvá válik, és a „csináld magad” elve (DIY body – Do It Yourself Body) alapján formálhatjuk magunkat. Identitásunkat és annak testi vetületeit saját magunk határozhatjuk meg.
Megdőlni látszik a tradicionális orvoslás egyeduralkodó szerepe, az öngyógyítás, a keleti orvoslás és a különböző természetes gyógymódok gyakori, akár egyidejű alkalmazása igencsak terjed napjainkban.
Korunkban a gyógyítás is személyre szabott, mivel nincs két egyforma ember, nincs két egyforma lefolyású betegség sem. Napjainkban elérhető közelségbe kerül a személyre szabott gyógyítás jelenlegi csúcsa által, az egyéni géntérkép alapján összeállított gyógyszer-, vagy gyógymód-csomaggal.
A betegség-piac mellett megjelenik az egészség-piac, ahol már nem betegek a szereplők, hanem megjelennek a valós fogyasztók. Céljuk nem a betegség leküzdése, hanem az egészségmegtartás, a megelőzés.
A fogyasztók magasabb elvárásai az egészségügyben is megjelentek, így kezdődött a high-care, azaz luxusgyógyászat felfelé ívelő karrierje. A wellness-ipar és az orvoslás összefonódik.
Az olcsóság keresése is jellemzi az egészségügyet, ezzel ellentrendet teremtve a luxusmedicinának. A diszkontegészség trendjét követők, mint a kis jövedelemből élő idősek célja a lehető legkevesebb ráfordítás elérése.
tudás - a szakadék melyik oldalán állsz?
Az új tudás minőségileg is eltér a „hagyományos” tudástól. A minden piacot érintő túlkínálat által előidézett komplexitás, a csatornákhoz való hozzáférés, azok használata, az információtömeg feldolgozása mind új eszközök használatát, új gondolkodásmódot, új készségeket, vagyis új tudást feltételeznek. Meghatározóvá válik az információhoz való hozzáférés, a kereső intelligencia; már nem elég az írás-olvasás ismerete, a sikerességhez egyre fontosabb a digitális írástudás is. A gyorsan változó feltételek, a végtelen lehetőségek hálózatos gondolkodást, a hálózati intelligencia kiaknázását kívánják meg a lineáris, statikus gondolkodás helyett.
Az egyéni siker egyre inkább a megfelelő tudáson múlik. A társadalomban egyre nagyobb a tudás-szakadék, a tudás-gazdag és a tudás-szegény rétegek között, az új tudás elterjedésével pedig a tudás-szakadék egy újabb szintjére lépünk, ahol az embereket a digitális szakadék választja el: a digitális kultúráról leszakadtak és a társadalom tudás-elitje között nyílik az olló.
A tanulási készség hosszú távú megőrzése és fenntartása a cél, amely egyrészről a változatossággal (pl. gyakori munkahelyváltás, lehetőleg különböző területeken), másrészről az állandó képzéssel érhető el. Az önmenedzselők sikerszomja a mobilitás trendjével karöltve azonban újfajta korlátokat és kihívásokat állít a vállalatok elé. A tudástőke-erős munkavállalók elvárásokat támasztanak a munkáltatókkal szemben, így a vállalatoknak nem csak az információkért, hanem a tehetségekért is harcba kell szállniuk.
A tanulás oka is változik, ezzel együtt pedig a tanulással szembeni fogyasztói elvárások is. A számítógép segítségével pedig egyre több információt "kihelyezünk", így az adatok memorizálása helyett a források memorizálása lép előtérbe. Egyre fontosabb szerepet játszik az új tudáspiac, mely az információk tudássá formálásának igényét elégíti ki.
Az élmény megatrendje, az aktív részvétel igénye begyűrűzött a tudomány világába is. A tudás hagyományos képviselői, mint a múzeumok és az iskolák egyre inkább elmozdulnak az élményszerű tanítás irányába, ezzel létrejön a Scientainment (SCIENce+enterTAINMENT), vagyis az élményszerű tudomány. Észrevehető, hogy az élmények elősegítik a tanulási folyamatot, és e felfogás mentén új internetes és interaktív oktatási felületek jönnek létre.
Megteremtettük a számítógépeket, de az ember, a „user” kényelme eddig kimaradt a fejlesztési szempontok közül. A technológia új fejlődési irányának célja a technika „humanizálása”, emberközpontúvá tétele.
új etikusság - nem csak én élek itt?!
A vállalatok CSR-tevékenysége egy önmagát erősítő spirálba kezdett (Moral Commerce). Az erőteljes marketinggel támogatott programok hatására a fogyasztók tudatára ébredtek, hogy vásárlásaik és preferenciáik útján irányítani tudják a vállalatok kínálatát és viselkedését. A fogyasztók hitelesség-keresése és a növekvő fogyasztói kontroll hatására a vállalatok kénytelenek valós programokat indítani, és azokat véghez is vinni.
A fogyasztók növekvő tudatossága és az egyéni felelősségvállalás igényének következtében a fogyasztónak egyre több információra van szüksége. Mindenről tudni akar, bele szeretne látni a folyamatokba, a döntésekbe. Az átláthatóság (transparent society) már nemcsak a vállalatok szintjén, de a kormányzati szinten is elvárt.
A természet és a környezettudatosság felértékelődése jellemző napjainkban. Elmozdulást látunk a pazarló és szennyező gazdaságtól a fenntarthatóig. A természettudatosság, a „zöld” márkaérték lett, ami hozzátesz a márkához, vagy a gyártó image-éhez. A környezettudatosság pedig közösségeket szervező erővé vált (pl. zöld network) Az egyéni szinten megjelenő környezettudatos viselkedés egyre szélesebb körű lehetőségekben nyilvánulhat meg. Míg régebben a szelektív hulladékgyűjtés, a bio-termékek vásárlása volt az elsődleges zöld tett, ma már az ökológiai lábnyom csökkentésére dolgozhat ki a fogyasztó komplex stratégiákat. Már a nagyobb vállalatláncok is bekapcsolódtak ebbe a trendbe.
Neo nature trend azt mutatja, hogy a természet elvesztette muzeális tulajdonságát, miszerint „Tilos megérinteni!”, az emberek már nem csak nézegetik, csodálják és idealizálják, hanem ténylegesen fogyasztják is. A természet megjelent a piacon, fogyaszthatóvá és eladhatóvá vált. Ezzel egy időben kiszélesednek a természet funkciói: pl. a természet, mint termék, mint a visszakapcsolás színtere, mint a kihívások tere, mint tudományos inspiráció.
A környezetbarát termékek vásárlása és fogyasztása státusszimbólummá, életmóddá vált. Az ökosikk trend a környezet megóvásának tudatában készült termékek vásárlásáról, fogyasztásáráról és annak kifelé kommunikálásáról szól. A fogyasztók szeretik megmutatni ökotudatosságukat. A celebek színrelépése pedig az egész piacot a luxus felé közelítette. A divat környezettudatossá, a környezettudatos gondolkodás pedig tömegeket megmozgató divattá vált.
valódi - minden csak látszat?
Az eredetiség, a valódiság, az autentikusság iránti igény napjaink egyik meghatározó jelensége. A válság okozta bizonytalanság csak ráerősít a bizalom, a hitelesség fogyasztói igényére. A valódiság, az autentikus környezetben és valódi forrásból származó élmények egyre keresettebbé válnak. Az elmúlt évtizedek tömeges jellegét egyre inkább felváltják az autentikus forrásból származó szűk körben elérhető termékek/szolgáltatások. Ahhoz, hogy a termelők és szolgáltatók megfeleljenek a hitelesség egyre fontosabb követelményének, működésük minden területét átláthatóvá, transzparenssé kell tenniük. A cél a szakértelmek, imázsok, pozíciók szinergiáját kihasználva új, egyedi, szakértő és autentikus termék, vagy szolgáltatás megjelentetése a piacon.
Az új aszkétákra jellemző, hogy bár megengedhetnék maguknak, de visszafogják vásárlásaikat. Nem vásárolják meg a legújabb termékváltozatot csak azért, mert a régi esetlegesen két funkcióval kevesebbet tud. Nem szeretnek költekezni, a tudatosság jellemzi őket költéseikben. A tudatosság kiterjed a vásárolt márkákra, a minőségre és az ár-érték arányra egyaránt. A minőségre és a tartósságra törekednek. A praktikussági szempontok mellett felmerülhetnek olyan szempontok is, mint a fair trade, az újrahasznosíthatóság, a károsanyag-kibocsátás, stb.
|
|