- BUDAPEST
- BÉCS
- BELGRÁD
- BUKAREST
- KIJEV
- MOSZKVA
- PRÁGA
- POZSONY
- SZÓFIA
- VARSÓ
- ZÁGRÁB
Aktuális trendek | 2011
business a semmiből 02B
A gyors és könnyűnek tűnő meggazdagodás mindenkit csábít, most egyre többen gondolják – a jó példák nyomán -, hogy a tér és idő kiterjesztésével, az internet segítségével ez egyre könnyebben megoldható. A semmiből jól prosperáló üzleteket lehet létrehozni, hiszen sok forrás, ötlet, know how ingyenessé vált és mindenki számára elérhető. Egy jó ötletre, egy igazán működő koncepcióra üzletet lehet felépíteni és piacot lehet vele teremteni, ami ingyenesen elérhető csatornákon keresztül értékesíthető is. A közösség pedig segít, hiszen vásárol, vagy értékel, véleményt nyilvánít, és ami a legfontosabb, megoszt (a lehetőséget és a tapasztalatot).
Az ingyenesség megatrendjében élünk és mozgunk, a fogyasztókat ma már az ingyen szóval tudjuk ösztönözni. Ingyen mozi, zene, film, könyv és tudomány, stb. Csak ki kell találni, hogy a végső „ingyent” hogyan finanszírozzuk…
csupaszítás
Most kezdünk felépülni a válságból, értékeljük annak saját életünkre gyakorolt hatását, mely vásárlásainkra, fogyasztásunkra is rányomta bélyegét. A cél már nem a „leg”-ek hajszolása, hanem szinte minden téren az optimum biztosítása. Újfajta aszkétizmussal mondunk le cserékről, új javak megszerzéséről. Ezt a jelenséget természetesen a termelők is kénytelenek követni, hiszen a kereslet visszaesése érzékenyen érinti őket, így a válságból való kigyógyulás számukra is élet-halál kérdés. Ennek érdekében teljesen új alapokra kell helyezniük a termelésüket, kínálatukat. Vissza kell térni az alapkompetenciákhoz, lenyesni a fölösleges funkciókat – ezeket már senki nem akarja megfizetni. Az „a la indusztriál” a menő stílus. A csupaszítás a márkák egyik kiútja lehet válságos helyzetükből.
Egyre gyakrabban jelenik meg a nemvásárlás - barterezünk, bérlünk, cserélünk…
szoc I kontroll
A társadalom társadalmi kontrollja, összefoglalva így jellemezhető a trend. Fogyasztók közösségekbe tömörülve kényszerítik ki a cégekből a transzparenciát, a társadalmi felelősségvállalást. A közösség erejét arra is felhasználják a fogyasztók, hogy akár ellenállásukat is kifejezzék egyes vállalatokkal, termékekkel szemben. A közösségek nem csak az integrálódás keretét adják meg az egyén számára. A közösségek olyan hatalmat is adnak az egyébként önmagában gyenge egyénnek, amelynek segítségével könnyedén kirekesztik azokat, akik nem követik a csoportkultúrát, akik ellentétes, esetleg túlságosan szélsőséges véleményt képviselnek.
Terjed a közösségi vásárlás, a social shopping, kialakul a közösségi vásárlástudás. A fogyasztók közösen lépnek fel, hogy minél nagyobb kedvezményt kaphassanak a végső árból. Ennek érdekében képesek akár időben is elhalasztani a vásárlásaikat – megvárva a körülmények megfelelő alakulását.
osztozzunk
A fogyasztó szeretné kivenni a részét a feladatokból, nemcsak mint fogyasztó, hanem mint aktív közreműködő is. Ezért cserébe pedig anyagi értelemben is osztozni szeretne a vállalat hasznából, ha már annyi pénzt és energiát ölt a termékek vagy szolgáltatások megvételébe, népszerűsítésébe. Szeretne részt vállalni a gyártás, az eladás vagy éppen a terméknépszerűsítés területén. Ez egy pozitív értelemben vett „adok-kapok”, melyben a fogyasztó kihelyezett marketing és értékesítési munkatárs, aki a kisebb-nagyobb feladatok ellátásáért cserébe kisebb-nagyobb anyagi juttatást is igényel attól a cégtől, amelynél ténylegesen teljesített.
A clubbing keretében fogyasztói csoportok online közösségeket hoznak létre a profit részesedésért, illetve a cégek is maguk köré gyűjtik ezeket a „klubokat”, melyek szellemi tőkéjével gazdálkodhatnak. Új jelenség a crowdsourcing is, amit nevezhetnénk akár tömeges ötletelésnek is, melyből a cégek kiválasztják a számukra legmegfelelőbbeket és azokat anyagilag is díjazzák. Akár több fogyasztó is osztozhat a befolyó haszonból.
érés|késés
Mindenki fiatalabb akar lenni, fiatalos akar lenni, fiatalnak akar tűnni, ezért áldozatokra képes. A korábbi „sose öregszem meg” a „sose növök fel” jelenséggel kapcsolódik össze. Úgy látszik a huszonéves kor az, amire mindenki vágyik, ebben szeretne örökre megragadni. Teljes eltolódás figyelhető meg a korosztályok tekintetében, a fiatalság iránti vágyban mosódnak össze a vágyott korszakot alulról és az ezt felülről megközelítő korosztályok. A gyerekek egyre korábban fiatalok, míg a negyvenesek a mai harmincasokként tündökölnek…
A felnőtté válás kényszerének ellenpontjaként szeretnénk megőrizni valamit a fiatalságból, ezek a csajos beszélgetések a barátnőkkel, aminek során minden könnyed, ami kikapcsol…
fenntartható | életminőség
A recesszió után a fogyasztó igénye megmarad a megfelelő életszínvonal fenntartására, ugyanakkor az a régi formájában már nehezen kivitelezhető, esetenként értelmét vesztett. Új lehetőségeket, új optimumokat kell keresni, melyek célja az életkörülmények fenntartása új erőforrások bevonásával. Az új vitalitás. Csakis olyan célokat tűz ki maga elé a fogyasztó, amelyek vállalhatóak számára, és aminek beláthatóak a következményei. A ködös és a nem átlátható ígérteket, termékelőnyöket, márkákat elutasítja. Mindezek maguk után vonnak egy földhöz ragadtabb, lokálisabb szemléletet a saját környezetében elérhető apró kis luxusokkal, megélhető örömökkel.
Megszabadulunk a tökéletesség nyomása alól, elismerjük, hogy nem minden 100%-os és feloldódik ez a nyomasztó, médiakreált elvárás. Elfogadjuk és keressük az olyan élményeket, termékeket, szolgáltatásokat, amelyek olyanok mintha… legalább illúziókat kapunk és jól lakunk vele.
vak vezet világtalant
A szakértelemmel rendelkezők helyett a ma fogyasztója új forrásokat használ informálódás közben, ezáltal a vállalatok elveszítik a kontrollt a fogyasztó felett, kikerül végleg a kezükből az információáramlás feletti ellenőrzés.
Az együtt létrehozott morzsatudás megszerzése, a morzsainformációk használata azt jelzi, hogy elfordultak az emberek a szakértőktől, bizalmuk eltolódott a többi fogyasztó irányába. A fogyasztók megosztják egymással tapasztalataikat, hamar kitűnnek közülük azok, akik az áltagnál valamivel többel rendelkeznek. Néhány könyv elolvasása után tanácsadói blogokat indítanak emberek pénzkereset céljából, fórumokon osztják meg „tudásukat”, még a médiaszereplők, hírességek is egyik napról a másikra új oldalukról mutatkoznak meg, és korábbi hobbijuk területén hirtelen szakértőként lépnek fel.
képesítés
A képesítés szó jelzi, hogy az ingergazdag környezetben szocializálódó emberek figyelme eltérő, már más, mint korábban, sőt a megszerzett figyelem is egyre rövidebb. Mindössze pár másodperc van arra, hogy a küldők valamiféle információt eljuttassanak a fogyasztónak. Ilyen környezetben csak az lehet sikeres, aki megfelelően alkalmazkodik a képesítés trendjéhez. Az információt minél egyértelműbb képi környezetben kell megjeleníteni, ugyanakkor látványosan, érdekesen is, másként észre sem veszik. A trend igazi jelentőségét a vizualizáció jövőbeli fokozott fontossága adja.
Az információ ugyanolyan „design termékké” válik, mint az embereket körülvevő termékek döntő többsége. Az információt meg kell tervezni, a láttatását egyedi, új, tömör és vonzó módon kell kivitelezni. A „nem szép információ” senkit sem érdekel, a jól becsomagolt, megtervezett viszont eljut a célközönséghez.
kényszerszövetség
A fogyasztó régi vágya, hogy megtalálja a termék- és szolgáltatásajánlatok legjobbikát, a legújabbat, a legritkábbat… Az okos vásárló célja, hogy a legjobb ár/érték arányú kínálatot szerezze meg. Ehhez hajlandó információt gyűjteni és döntése előtt értékelni azokat. Az okosvásárlás felerősödése a válság egyik hatása, a fogyasztók megtapasztalva korlátaikat, a pénzügyileg is legmegfelelőbb ajánlatokat keresik. Az okosvásárlás élményt ad, ezzel teljesül a sikervásárlás vágya.
Új jelenség az, hogy a vásárlók a saját szolgáltatójuktól várják el a teljes piac kínálatának bemutatását, így kényszerítik a konkurenseket szövetségbe. Nem töredékinformációkat akarnak, hanem összehasonlítható, áttekinthető, teljes körű megoldásokat.