Az új technológiáknak, az új platformoknak és a vállalati, kormányzati oldalról jövő növekvő igénynek köszönhetően egyre több adatot adunk, osztunk meg digitálisan. Ennek eredményeként egyre több információ érhető el a fogyasztóról, vásárlóról, a lakosságról. A jövő nagy kihívása a vállalatoknak továbbra is az adatok megfelelő feldolgozása, hasznosítása a vállalati stratégiában, melyek új típusú gondolkodást feltételeznek. A fogyasztónak azonban kettős természetű a viszonya az információs technológiához, a digitális platformokhoz és ezen keresztül az adatok közléséhez: egyrészt örül minden személyre szabott ajánlatnak, kedvezménynek és technikai újdonságnak, lehetőségnek, hiszen az hatékonyabb és kényelmesebb életmódot (életstílust) valamint kapcsolattartást eredményezhet. Ugyanakkor a másik oldalon ellenáll neki és elzárkózik előle, egyre kevésbé akar ugyanis betekintést adni az életébe, a mindennapjaiba, a gondolkodásába. Számolnunk kell tehát a jövőben azzal, hogy egyrészről igény a beazonosítás, személyre szabás, másrészt egyre érzékenyebben fognak reagálni a vásárlók az adataik kiszolgáltatásával kapcsolatosan. Ez nem csak azt jelenti, hogy számunkra kevésbé láthatóvá válnak egyes vásárlói csoportok, de azt is, hogy megfelelő érzékenységgel, diszkrécióval kell viszonyulni a kérdéshez.
új gubó
Az emberek egyre nagyobb tömegben igyekeznek begubózni, körülvenni magukat minden olyan szolgáltatással, elektronikai termékkel, eszközzel, mellyel kényelmes és biztonságos életet tudnak élni anélkül, hogy ki kelljen lépniük otthonukból. A jelenség alapja a félelem (gazdasági válság, bizonytalan gazdasági környezet, megkérdőjelezett intézkedések, 9/11, lövöldözések, természeti katasztrófák, stb.), a külső, kiszámíthatatlan tényezőktől való elhatárolódás, a biztonságra törekvés, valamint a szórakozásra való igény. A trendet tovább formálták az elérhető technikai újdonságok és persze az egyre olcsóbban elérhető technikai, digitális kütyük. Az Új gubó trendje szerint otthon szeretnénk maradni, begubózva, azonban mégis vágyunk a közösségi, szociális élményre. Kvázi virtuálisan behívjuk otthonunkba a közönséget, közösséget, de ténylegesen már nem. Egyre több tevékenységet végzünk odahaza, amelynek azonban nem mindegy a minősége, színvonala, az általa közvetített értékek. A növekvő tudatosság miatt jobban átgondoljuk a hétköznapi tevékenységeket, mivel a közösségünk egyre inkább rálát az életünkre, egyre több dologban fedezzük fel az üzenethordozó (imázsalakító) képességet.
okospiac
A kreatív és a praktikus tudás az egyik legfontosabb erőforrás a XXI. században. Alapvető eleme lett a klasszikus termelésnek, gyártásnak. Az okostelefonok és tabletek lehetővé tették számunkra az információ mobil elérhetőségét, így bárki bárhol és bármikor szakszerű és éppen szükséges tudással vértezheti fel magát. Az alkalmazások pedig még inkább segítik a hatékony hétköznapokat. Az okos kényelem fogja meghatározni a jövőben az elvárásokat: vagyis kényelmesen, a saját tempónkban, de mindent szeretnénk megtudni, elérni, megélni. A technológia és az információ elérhetősége a fogyasztót/vásárlót is okossá teszi. A fogyasztó kivár, mérlegel és a legfontosabb, hogy tájékozódik a termékről, a versenytársairól, a vásárlás eredményével így lesz a leginkább elégedett. Mivel az információszerzés mára sokkal könnyebbé vált, egyre gyorsabban zajlik, így jelentősen lerövidül az egész döntési folyamat.
skills tapasztalat/élmény
A tapasztalás felértékelődése nem csupán az élmények, élvezetek keresését jelenti, hanem a részvétel, a megélés, a tapasztalat útján szerzett ismeretek fontosabbá válását is. Vagyis a hagyományos értelemben vett szaktudás leértékelődik. Ennek oka, a széttöredezettség, vagyis egyre jobban specializálódunk bizonyos területeken, így nehezen átadható a speciális tudás, az átfogó szemlélet pedig ritka. Sokkal inkább előtérbe kerül a megtapasztalt tudás, melyet megosztunk egymással tudományos előképzettség nélkül, de annál nagyobb tapasztalat-magabiztossággal. Márkák „tudásában” közvetlenül már nem bíznak a fogyasztók, sokkal inkább hisznek olyanoknak, akiknek már vannak velük kapcsolatos tapasztalataik, vagy éppen a személyes élményeikben, amik a márkához köthetőek. Azok a piaci szereplők, akik engedik magukhoz közelebb kerülni a fogyasztóikat élményekkel, megtapasztalással, ismeretek átadásával, megkezdik azt a kulcsfontosságú folyamatot, amiben egy márkával/szolgáltatóval szemben bizalom alakul ki a vásárlók gondolkodásában.
nem érek rá!
Fel kell ismernünk a fogyasztó időkereteit és annak megfelelően kell reagálnunk az igényeire, ennek megfelelően lehet a figyelmét lekötni, vagy éppen információt átadni számára. Az idő ugyanis egyre szűkebb keresztmetszetté válik a hétköznapokban, így számos döntést ennek függvényében kénytelen meghozni a vásárló. A fogyasztó türelmetlen és mindent gyorsabban, azonnal szeretne, és ami a legfontosabb, hogy csak a lényeget szeretné, nincs ideje a felesleges dolgokra. Mindezek alapján a figyelme szelektált és elegendő neki a főcímekben való tájékozódás. Ma már mindent vizuálisan ábrázolva szeretnénk látni, vagy elvárjuk, hogy egyszerűen képekben vagy éppen beszédes számokban magyarázzák el nekünk a lényeget, nyelvezetünk, a szóhasználatunk kvázi leegyszerűsödik. Az infografika, a 3D, a fotómegosztás a videó készítés és még számos vizuális fogalom, eszköz, megoldás válik népszerűvé, gyorsan elérve a tömegeket válik mindennapunk részévé. A Creative Class szárnyalni fog, nagy igény lesz a munkájukra, gondolkodásukra.
ötletből munka
Az önmegvalósításért meg kell dolgozni, amihez jó ötletek szükségesek, új megközelítések és újfajta perspektíva. Megjelennek, és egyre többen lesznek az új típusú szemlélettel rendelkező startup vállalkozások vagy éppen a kis niche (lokális) piacokat kiszolgáló műhelyszerű munkahelyek, cégek. A lényeg az ötlet, melyből akár még munka is lehet, vagyis megélhetés, vállalkozás és önmegvalósítás. Ez a fajta megközelítés sok kockázattal jár, ugyanakkor sok támogatással, elismeréssel is a közösség tagjaitól, sőt a crowdfunding segítségével anyagi támogatást, aktív közösségi részvételt hozhat, hiszen a megélhetésen túl általában van egy, a közösség számára is hasznos üzenete a vállalkozásoknak. A fogyasztók számos piacot visszaszereztek már a közelmúltban a vállalatoktól, aminek további felerősödését várhatjuk. Ennek természetesen a kiadások csökkentése volt (kezdetben) az elsődleges célja, de a minőség és a megbízható alapanyag, az alapos szaktudás megfelelő terméket, szolgáltatást hozott, az emberek rákaptak a home-made termékekre, szolgáltatásokra. A vállalatoknak e területen arra kell törekedniük, hogy akár külső vállalkozóval karöltve dolgozzanak együtt, aki képes az adott feladatra megfelelő minőségben szolgáltatni, és így versenyképessé válhat a vállalat, cég, frissülhet a márka is.
én origo
Az ÉN kiteljesedése a kiindulópontja a fogyasztásnak, a vásárlásnak. A fogyasztó saját preferenciája, ízlése és értékrendje határozza meg továbbra is vásárlásait, mintegy kifejezve ezzel az ÉN-t: értékorientációját, személyiségét, viszonyát a környezetéhez, a dolgokhoz. A tömegfogyasztástól az egészen egyedi kézműves, műhely termékek megvásárlásán keresztül a termékek egyedi tulajdonságának elismeréséig (öko termék, design termék, sajátmárkás termék, stb.), ezek a motívumok mind egy-egy lenyomatot képeznek a fogyasztó saját személyiségéről. Nemcsak a vásárlással, de a média és a kultúra fogyasztásával, és minden tevékenységével alakítja a róla kialakult képet, image-et. Természetesen mindezek nem lennének olyan érdekesek, ha valaki az online világban lévő jelenlétével nem tudná még jobban színesíteni, alakítani, közzétenni az ÉN-képét. A fogyasztónak igénye van arra, hogy önmagát, vagyis ízlését láthassa viszont a termékekben, ezért boldogan vesz részt termékfejlesztésekben, elkészíti, megtervezi maga is termékeket, kreativitásával továbbfejleszti azokat. Továbbra is van jövője a közösségi fejlesztéseknek. Ugyanígy szívesen oszt meg tapasztalatot, legyen szó elégedettségről, meglepetésről, örömről vagy éppen ellenkezőleg, de mindenképp átadja, megformálja, véleményt nyilvánít, mely során alakítja a márka (vonz)erejét is.
senkipiac
A Senkipiac egy olyan mai jelenséget ír le, melynek alapja a népszerűség, a megosztás és a beszédtéma, ugyanakkor mindezek a jelenségek kérészéletűek, nagyon rövid ideig vannak csak porondon, rövid ideig képesek izgalmat, élményt és érdeklődést generálni. Tartalma inkább sekélyes, gondoljunk csak a mémekre, mondhatnánk egy nagy lufi, amit közösen fújunk fel, ami majd szép lassan leenged, amikor már nincs az érdeklődés középpontjában. Nem szórakoztat tovább bennünket, hiszen jön a következő… Mégis marketing és a fogyasztói magatartás szempontból fontos szerepe van, hiszen interaktivitásra sarkallja a fogyasztókat. A népszerűség azonban nagyon jövedelmező tud lenni, amit okosan ki is lehet használni, gondoljunk csak a népszerű bloggerekre. Ám számolni kell azzal, hogy könnyen kikerülhet kezünkből az irányítás: mert a terjesztő fogyasztók folyamatosan alakíthatják a tartalmat, hozzáadva, kigúnyolva, stb. módon, tehát a résztvevők/felhasználók észrevétlenül egyfajta replikátorok lesznek.
nagylelkűség
A nagylelkűség jelensége oly annyira komplexé vált, hogy egész trenddé fejlődött: megszemélyesít egy újfajta fizetőeszközt, a státus fémjelzője lett, és egyben életstílus-marker. Egyre népszerűbbek az olyan szolgáltatások, melyek esetében nem a pénz kerül elő, mint csereeszköz, sokkal inkább a szívesség, az önkéntesség vagy az ingyen munka. A szívesség, az adakozás vagy a segítségnyújtás egy olyan cselekedet, mely nemcsak nem kerül pénzbe, de a lelkünknek is jót tesz, és egyfajta közösségi élményt is nyújt.
Az új technológiáknak, az új platformoknak és a vállalati, kormányzati oldalról jövő növekvő igénynek köszönhetően egyre több adatot adunk, osztunk meg digitálisan. Ennek eredményeként egyre több információ érhető el a fogyasztóról, vásárlóról, a lakosságról. A jövő nagy kihívása a vállalatoknak továbbra is az adatok megfelelő feldolgozása, hasznosítása a vállalati stratégiában, melyek új típusú gondolkodást feltételeznek. A fogyasztónak azonban kettős természetű a viszonya az információs technológiához, a digitális platformokhoz és ezen keresztül az adatok közléséhez: egyrészt örül minden személyre szabott ajánlatnak, kedvezménynek és technikai újdonságnak, lehetőségnek, hiszen az hatékonyabb és kényelmesebb életmódot (életstílust) valamint kapcsolattartást eredményezhet. Ugyanakkor a másik oldalon ellenáll neki és elzárkózik előle, egyre kevésbé akar ugyanis betekintést adni az életébe, a mindennapjaiba, a gondolkodásába. Számolnunk kell tehát a jövőben azzal, hogy egyrészről igény a beazonosítás, személyre szabás, másrészt egyre érzékenyebben fognak reagálni a vásárlók az adataik kiszolgáltatásával kapcsolatosan. Ez nem csak azt jelenti, hogy számunkra kevésbé láthatóvá válnak egyes vásárlói csoportok, de azt is, hogy megfelelő érzékenységgel, diszkrécióval kell viszonyulni a kérdéshez.
Az emberek egyre nagyobb tömegben igyekeznek begubózni, körülvenni magukat minden olyan szolgáltatással, elektronikai termékkel, eszközzel, mellyel kényelmes és biztonságos életet tudnak élni anélkül, hogy ki kelljen lépniük otthonukból. A jelenség alapja a félelem (gazdasági válság, bizonytalan gazdasági környezet, megkérdőjelezett intézkedések, 9/11, lövöldözések, természeti katasztrófák, stb.), a külső, kiszámíthatatlan tényezőktől való elhatárolódás, a biztonságra törekvés, valamint a szórakozásra való igény. A trendet tovább formálták az elérhető technikai újdonságok és persze az egyre olcsóbban elérhető technikai, digitális kütyük. Az Új gubó trendje szerint otthon szeretnénk maradni, begubózva, azonban mégis vágyunk a közösségi, szociális élményre. Kvázi virtuálisan behívjuk otthonunkba a közönséget, közösséget, de ténylegesen már nem. Egyre több tevékenységet végzünk odahaza, amelynek azonban nem mindegy a minősége, színvonala, az általa közvetített értékek. A növekvő tudatosság miatt jobban átgondoljuk a hétköznapi tevékenységeket, mivel a közösségünk egyre inkább rálát az életünkre, egyre több dologban fedezzük fel az üzenethordozó (imázsalakító) képességet. 
A kreatív és a praktikus tudás az egyik legfontosabb erőforrás a XXI. században. Alapvető eleme lett a klasszikus termelésnek, gyártásnak. Az okostelefonok és tabletek lehetővé tették számunkra az információ mobil elérhetőségét, így bárki bárhol és bármikor szakszerű és éppen szükséges tudással vértezheti fel magát. Az alkalmazások pedig még inkább segítik a hatékony hétköznapokat. Az okos kényelem fogja meghatározni a jövőben az elvárásokat: vagyis kényelmesen, a saját tempónkban, de mindent szeretnénk megtudni, elérni, megélni. A technológia és az információ elérhetősége a fogyasztót/vásárlót is okossá teszi. A fogyasztó kivár, mérlegel és a legfontosabb, hogy tájékozódik a termékről, a versenytársairól, a vásárlás eredményével így lesz a leginkább elégedett. Mivel az információszerzés mára sokkal könnyebbé vált, egyre gyorsabban zajlik, így jelentősen lerövidül az egész döntési folyamat.
A tapasztalás felértékelődése nem csupán az élmények, élvezetek keresését jelenti, hanem a részvétel, a megélés, a tapasztalat útján szerzett ismeretek fontosabbá válását is. Vagyis a hagyományos értelemben vett szaktudás leértékelődik. Ennek oka, a széttöredezettség, vagyis egyre jobban specializálódunk bizonyos területeken, így nehezen átadható a speciális tudás, az átfogó szemlélet pedig ritka. Sokkal inkább előtérbe kerül a megtapasztalt tudás, melyet megosztunk egymással tudományos előképzettség nélkül, de annál nagyobb tapasztalat-magabiztossággal. Márkák „tudásában” közvetlenül már nem bíznak a fogyasztók, sokkal inkább hisznek olyanoknak, akiknek már vannak velük kapcsolatos tapasztalataik, vagy éppen a személyes élményeikben, amik a márkához köthetőek. Azok a piaci szereplők, akik engedik magukhoz közelebb kerülni a fogyasztóikat élményekkel, megtapasztalással, ismeretek átadásával, megkezdik azt a kulcsfontosságú folyamatot, amiben egy márkával/szolgáltatóval szemben bizalom alakul ki a vásárlók gondolkodásában. 
Fel kell ismernünk a fogyasztó időkereteit és annak megfelelően kell reagálnunk az igényeire, ennek megfelelően lehet a figyelmét lekötni, vagy éppen információt átadni számára. Az idő ugyanis egyre szűkebb keresztmetszetté válik a hétköznapokban, így számos döntést ennek függvényében kénytelen meghozni a vásárló. A fogyasztó türelmetlen és mindent gyorsabban, azonnal szeretne, és ami a legfontosabb, hogy csak a lényeget szeretné, nincs ideje a felesleges dolgokra. Mindezek alapján a figyelme szelektált és elegendő neki a főcímekben való tájékozódás. Ma már mindent vizuálisan ábrázolva szeretnénk látni, vagy elvárjuk, hogy egyszerűen képekben vagy éppen beszédes számokban magyarázzák el nekünk a lényeget, nyelvezetünk, a szóhasználatunk kvázi leegyszerűsödik. Az infografika, a 3D, a fotómegosztás a videó készítés és még számos vizuális fogalom, eszköz, megoldás válik népszerűvé, gyorsan elérve a tömegeket válik mindennapunk részévé. A Creative Class szárnyalni fog, nagy igény lesz a munkájukra, gondolkodásukra.
Az önmegvalósításért meg kell dolgozni, amihez jó ötletek szükségesek, új megközelítések és újfajta perspektíva. Megjelennek, és egyre többen lesznek az új típusú szemlélettel rendelkező startup vállalkozások vagy éppen a kis niche (lokális) piacokat kiszolgáló műhelyszerű munkahelyek, cégek. A lényeg az ötlet, melyből akár még munka is lehet, vagyis megélhetés, vállalkozás és önmegvalósítás. Ez a fajta megközelítés sok kockázattal jár, ugyanakkor sok támogatással, elismeréssel is a közösség tagjaitól, sőt a crowdfunding segítségével anyagi támogatást, aktív közösségi részvételt hozhat, hiszen a megélhetésen túl általában van egy, a közösség számára is hasznos üzenete a vállalkozásoknak. A fogyasztók számos piacot visszaszereztek már a közelmúltban a vállalatoktól, aminek további felerősödését várhatjuk. Ennek természetesen a kiadások csökkentése volt (kezdetben) az elsődleges célja, de a minőség és a megbízható alapanyag, az alapos szaktudás megfelelő terméket, szolgáltatást hozott, az emberek rákaptak a home-made termékekre, szolgáltatásokra. A vállalatoknak e területen arra kell törekedniük, hogy akár külső vállalkozóval karöltve dolgozzanak együtt, aki képes az adott feladatra megfelelő minőségben szolgáltatni, és így versenyképessé válhat a vállalat, cég, frissülhet a márka is.
Az ÉN kiteljesedése a kiindulópontja a fogyasztásnak, a vásárlásnak. A fogyasztó saját preferenciája, ízlése és értékrendje határozza meg továbbra is vásárlásait, mintegy kifejezve ezzel az ÉN-t: értékorientációját, személyiségét, viszonyát a környezetéhez, a dolgokhoz. A tömegfogyasztástól az egészen egyedi kézműves, műhely termékek megvásárlásán keresztül a termékek egyedi tulajdonságának elismeréséig (öko termék, design termék, sajátmárkás termék, stb.), ezek a motívumok mind egy-egy lenyomatot képeznek a fogyasztó saját személyiségéről. Nemcsak a vásárlással, de a média és a kultúra fogyasztásával, és minden tevékenységével alakítja a róla kialakult képet, image-et. Természetesen mindezek nem lennének olyan érdekesek, ha valaki az online világban lévő jelenlétével nem tudná még jobban színesíteni, alakítani, közzétenni az ÉN-képét. A fogyasztónak igénye van arra, hogy önmagát, vagyis ízlését láthassa viszont a termékekben, ezért boldogan vesz részt termékfejlesztésekben, elkészíti, megtervezi maga is termékeket, kreativitásával továbbfejleszti azokat. Továbbra is van jövője a közösségi fejlesztéseknek. Ugyanígy szívesen oszt meg tapasztalatot, legyen szó elégedettségről, meglepetésről, örömről vagy éppen ellenkezőleg, de mindenképp átadja, megformálja, véleményt nyilvánít, mely során alakítja a márka (vonz)erejét is.
A Senkipiac egy olyan mai jelenséget ír le, melynek alapja a népszerűség, a megosztás és a beszédtéma, ugyanakkor mindezek a jelenségek kérészéletűek, nagyon rövid ideig vannak csak porondon, rövid ideig képesek izgalmat, élményt és érdeklődést generálni. Tartalma inkább sekélyes, gondoljunk csak a mémekre, mondhatnánk egy nagy lufi, amit közösen fújunk fel, ami majd szép lassan leenged, amikor már nincs az érdeklődés középpontjában. Nem szórakoztat tovább bennünket, hiszen jön a következő… Mégis marketing és a fogyasztói magatartás szempontból fontos szerepe van, hiszen interaktivitásra sarkallja a fogyasztókat. A népszerűség azonban nagyon jövedelmező tud lenni, amit okosan ki is lehet használni, gondoljunk csak a népszerű bloggerekre. Ám számolni kell azzal, hogy könnyen kikerülhet kezünkből az irányítás: mert a terjesztő fogyasztók folyamatosan alakíthatják a tartalmat, hozzáadva, kigúnyolva, stb. módon, tehát a résztvevők/felhasználók észrevétlenül egyfajta replikátorok lesznek.
A nagylelkűség jelensége oly annyira komplexé vált, hogy egész trenddé fejlődött: megszemélyesít egy újfajta fizetőeszközt, a státus fémjelzője lett, és egyben életstílus-marker. Egyre népszerűbbek az olyan szolgáltatások, melyek esetében nem a pénz kerül elő, mint csereeszköz, sokkal inkább a szívesség, az önkéntesség vagy az ingyen munka. A szívesség, az adakozás vagy a segítségnyújtás egy olyan cselekedet, mely nemcsak nem kerül pénzbe, de a lelkünknek is jót tesz, és egyfajta közösségi élményt is nyújt.