Az utca több szempontból is előtérbe kerülhet 2013-ban, több vonatkozásban is értelmezhetjük közösségi tér funkcióját. Marketingszempontból az utca, mint az ambient marketing helyszíne kiemelkedő, mert egyre inkább érzékeljük, hogy az információkat közel kell vinni a potenciális vásárlókhoz, ami az utcán, útközben lehetséges. Az utca, mint közösségi rendezvények színtere is egyre fontosabb, látjuk, hogy ezeken a területeken színházat, fesztivált, bemutatókat, performanszokat kínálnak, amit az emberek nagy örömmel vesznek. Az utcai megjelenés ugyanis mindig ingyenes a befogadónak, ha egy márka az utcán mutatja magát, azért nem kérhet pénzt az érdeklődőktől. Mindennapok szürkeségébe is berobban egy-egy utcai megoldás, ami ha jól végiggondolt, akkor nagy sikert is jelenthet. Nagy előnye ennek a helyszínnek, hogy a fogyasztó úgy érzi, hogy szabadsága van, mert elfordulhat, elmehet, ha nincs kedve, érdeklődése, nem kényszerítik egy-egy utcai produkció elfogadására. Az utca tradicionálisan is jó hely, gondoljunk csak a ház elé kiülő falusiakra, az utcán kávézó, fagylaltozó gondtalanokra. Az utca a fogyasztás demokratizálódását is jelentheti, az is részt vehet az utcai kultúrában, aki egyébként nem tudna egy koncertet, egy kiállítást megfinanszírozni. A street art bármilyen formája jól alkalmazható a városi emberek megállítására. Miután az utca ebben az értelmezésben városi utca, itt szükség van a nehezen megteremthető természetközeliség biztosítására is. Ezért az „utca zöldek” például kaspókban, nagy kerámiaedényekben mozgatható fák, az utcákba beékelődött paradicsomos kiskertek, a teraszokon látható fűszernövények és mindezekkel kapcsolatos piacok felértékelődnek. Az „urban green” bármilyen formája oázisként működhet…
remix
A mai időszak sok esetben nem kedvez az innovációknak, a gyökeresen új megoldásoknak, egyrészt azok ára miatt, másrészt azok ismeretlensége miatt. Most szeretjük azokat az új termékeket, amelyek ugyanazok, de mégis mások. Ugyanazok, mert feltétlenül új funkciót, gyökeres változást nem mutatnak, de mégis izgalmasak, mert a korábbiaktól eltérő elemet emelnek ki, más tulajdonságot hangsúlyoznak, vagy csak egyszerűen a régit ötvözik az újjal. A márkák világa ebben a trendben ki tud teljesedni, amennyiben izgalmat teremtenek a termékek körül, érzékekre való hatással, átalakított jellemzőkkel. A transzformáció, mint valami már meglevőnek az átalakítása, más területre való átvitele is gyakran jelenik meg. Kiemelkedő a trend működése kapcsán az esztétika, a design, az új formák megtalálásának gyakorlata. Ebben a trendben a határterületek összemosódása is jellemző, amiből újrafogalmazott megoldások születnek, megtermékenyítve egymást az eredetileg különféle helyeken használt megoldásokkal. Sokszor emelik ki ezen trend alkalmazói az egyes terméktulajdonságokat felsőfokban, ami a nagyon új, nagyon friss, nagyon azonnal, „nagyon együtt vagyunk”, nagyon spontán, nagyon gyors megjelenítéseket mutatja. Kiterjed ez a trend a marketingszempontból kevésbé használt érzékek területére is, például a tapintás, az illat. Sokszor kétségbeesett küzdelem zajlik azért, hogy a fogyasztó figyelmét fel lehessen kelteni egy-egy megoldásra, ezért jelennek meg a túlzó jelzők, a kevéssé használt eddigi eszközök. Az érzékek támadása új megoldások keresésével zajlik a remélt siker elérése érdekében.
én, a profi
A ma technikai lehetőségei az emberek számára a kreativitás kibontakozását széleskörűen lehetővé teszik, és már nem csak kezdetleges szinten, hanem professzionális minőségben is. Évek óta mutatják meg az emberek a virtuális térben önmagukat, de míg az eddigiekben inkább magukat, szépségüket, tudásukat, családi eseményeiket tették közzé, ma már profi szintű megoldásokat is mutatnak. Éppen erre épít a crowdsourcing terjedő jelensége is, hiszen a fogyasztó kihelyezett fejlesztő, értékesítő, marketinges is lehet. Némelyeknél ez a trend odáig is elvezet, hogy úgy érzik, ők a szép zsenik, hiszen a közzétett információk egy jelentős része még mindig a küldő előnyös jellegzetességeit mutatja be, de most már egyre inkább zseniális képességeiket is csillogtatják. Tanúi vagyunk a kis tudás nagy hatású prezentációjának éppúgy, mint az online zsenik megjelenésének. A trend tehát mutatja az önprezentációk még magasabb szintű megoldásait éppúgy, mint a profi szakembereket leköröző kreatív megoldásokat. A trend persze a töredékességet is magában foglalja, hiszen sok esetben az ábrázolt profizmus egy-egy szűk területre, vagy azon belül is csak egy-egy elem kiemelésére alkalmas. A profi teljesítményt az én, a profi emberek a mindennapjaikban is tudják használni, figyelmük így például gyerekeik útjainak, barátságainak követésére is kiterjed, de sok esetben ezzel le is zárul. A trendben érintett fogyasztók sok időt töltenek el azzal, ami érdeklődésüket felkelti, amiben profizmust mutatnak, ezekben a tényleges, vagy virtuális szcénákban. Segíti őket ebben a folyamatban a mind több és elérhető információ az egyes témakörökről, a cégek által egyre inkább képviselt transzparencia miatt is.
kvantifikált én
Amitől a 2008-ban megfogalmazott trendet érzékelő fogyasztó még csak félt, vagyis az adatai illetéktelen felhasználásától, identitásának leképezésétől, ellopásától, azt a mai fogyasztó már tényként kénytelen elfogadni. Vagyis ma olyan hihetetlen adatbázisok keletkeznek, amelyekből a fogyasztó mozgása, szokásai, sőt már személyisége is kibontakozik. A kvantifikált én ráadásul nemcsak az offline térben mutatott mozgások rögzítését, elemzését, felhasználását jelenti, hanem a virtuális életstílusra is vonatkozik. Láthatjuk, milyen nyomokat hagy valaki a virtuális térben, milyen identitást mutat magáról, mennyire aktuális az arca, mennyire átlátható az élete. Érdekes módon félünk a nagy adatbázisoktól, a big data hatásától, azokban való megjelenéstől, tehát vannak, akik nem szívesen használják a bankkártyájukat, nem szívesen hagynak nyomokat ezekben a rendszerekben, ugyanakkor az emberek többsége hihetetlen mennyiségű információt közöl magáról önként, szinte végig sem gondolva azt, hogy amiket közzétesz, azok sok esetben kitörölhetetlenül megmaradnak. Nagyon sok cég lát ebben a piacban lehetőséget, nagyon sok cég marketingesei látják egyre inkább csak számokban a vásárlóikat, úgy tűnik, mindenki besorolható, mindenki leírható, infografikailag ábrázolható. Lassan ennek a magatartásnak az ellentrendje is kibontakozik, ami az adatbázisokban való megjelenés elutasításától egészen az az ellen való lázadásig terjed. Bizonyos cégek még az adatokból kialakítható insight-ok megállapítását sem tartják lehetetlennek.
ismeretlen ismerősök
Az internet mindennapossá válásával, sőt a web2-es közösségek elfogadottságával egyre több olyan ismerős kerül közel hozzánk, akit igazából soha nem láttunk, de valami kötődésünk mégiscsak van egymáshoz, ami lehet a közös érdeklődés, az egymás közelében való élés, a hasonló problémákkal való küzdés. Ezek az ismeretlen ismerősök adnak tanácsokat, főképp tapasztalataik megosztásával a különféle élethelyzetekre vonatkozóan, tőlük fogadjuk el leginkább az értékeléseket, rangsorokat, hiszen ha más nem is, de a közös probléma összeköt bennünket. Ez a fajta összekapcsolódás lehetővé teszi, hogy akár kedvezményeket is elérjünk a vásárlások kapcsán, de arra is lehetőséget teremtenek, hogy szükség esetén kapcsolati hálót tudjunk mozgatni. Lassan a gazdasági, kulturális, társadalmi tőke klasszikus lehetőségei mellett a virtuális tőke és net mozgósító erő is értéket jelent. Mindez országhatárokon átnyúlóan működik, így meglehetős biztonságot kaphatunk virtuális vagy akár tényleges utazásaink kapcsán is. A cégek leginkább az ismeretlen ismerősök kritikáitól, számukra hátrányos értékeléseiktől, összehasonlító eredményeitől tartanak. Mindez azt is jelenti, hogy a cégek által irányított kommunikációs üzenetek nem érnek célba, vagy ha igen, jelentősen átalakulhatnak a befogadó közeg hatására. Ez azt is magával hozza, hogy a cégvélemények kiszorulnak a közösségi hálóból, sőt, azok a törekvések is egyre inkább kudarcba fulladnak, amelyekkel a cégek, márkák akarnak a közösségekbe behatolni. Nem szeretik ugyanis ezek a közösségek azt, ha egy cég érzékelhetően befurakszik közéjük, és ott próbál véleményvezetőként fellépni. Ez akár bojkotthoz is vezethet, vagy legalábbis kiszorításhoz. Ezek az ismeretlen ismerősök saját mémeket futtatnak, saját kultúrájukat építik.
környezet(em) védelem
A környezeti problémákat a fogyasztók egyre kevésbé vonatkoztatják csak a természetre, a válság hatására bekövetkezett nehezebb élethelyzetek miatt inkább a szorosabb környezet szociális vonatkozásai válnak érdekessé, fontossá. A szűkebb környezetre való fókuszálás egyfajta szociális érzékenység fokozódást jelent, hiszen ma már kevéssé lehet elmenni mások problémái mellett, főképp, ha azok látványossá válnak. A jólétből fakadó lelkiismeret-furdalást is csökkenti az, ha másokat segítünk, akármilyen formában. Nem csupán pénzről van szó ezen trend értelmezésekor, hanem beleértjük a munkával való segítést, a tárgyakkal való támogatást, a tudás átadást, az önkéntes munkát. Miután nálunk az önkéntesség kultúrája kevéssé van meg, várható, hogy ezen a területen látványos fejlődés következik be. Ez az önkéntes munka elsősorban a szűkebb környezetre fókuszál, valamilyen kapcsolódási pont mentén realizálódik, például óvoda, iskola, lakóhely. Kifejezetten fontos a cégek marketingtevékenységének tervezésekor arra is gondolni, hogy segít a goodwill kialakulásában az, ha nem központi, hanem lokális programokat szerveznek. Ezen programok megmutatása akár az utcai életterekben is megjelenhet, hiszen ott látványos módon, de nem tolakodóan tudják mutatni támogató tevékenységüket. Ma a környezeti érzékenység megmutatása trendi vonás, ami akár hosszú távú befektetési gondolatként is értelmezhető.
megkérdőjelezett életek
Nagyon sok esetben együtt mozognak a magyar piacra megfogalmazható trendek a nemzetközi térségben láthatóakkal. A megkérdőjelezett életek trendje azonban speciális, bár nem egyedülálló a világban. Nálunk most vált érzékelhetővé az, hogy nem csupán a fogyasztói döntéseket kell változtatni a külső körülmények hatására, hanem életcélokat is át kell fogalmazni a keletkezett kérdőjelekre választ keresve. A fiatalokat érinti elsősorban az, hogy a továbbtanulás egyre költségesebb, az államilag támogatott lehetőségek más irányt mutatnak, mint a korábbi tervek, így mindez együttesen terv-átgondolásra kényszeríti a családokat. A vágyak teljesítésének komoly ára lett, amely árat a családok vagy a magyar, vagy a külföldi piacon fizetik meg. Megmozdítja tehát a fiatalokat a kialakult helyzet, külföldi egyetemeket választanak, ahol a vágyott tudományterületet ingyenesen tanulhatják. Segít számukra az is, hogy diákmunkával, esetleges ösztöndíjakkal fenn tudják tartani magukat. Az itthoni munkavállalási lehetőségek szűkülése, illetve a kereseti források beszűkülése ma már látványosan eredményezi a külföldi munkavállalást. Ez a tény eltérő mértékben érint szakmákat, földrajzi egységeket, de rányomja bélyegét a közhangulatra. Közel került a távol, hála a korszerű információtechnológiai eszközöknek, a kapcsolattartás egyszerűsödött, de az érzelmi hiány megmarad a családokban. Nem tudjuk még, hogy milyen hatása lesz az egyes piacok esetében annak, hogy a fiatalok mozdulnak meg elsősorban és keresnek új lehetőségeket. Nem tudjuk még azt sem, hogy ezek az új jelenségek tartósan felértékelik-e a tapasztalatot a tudással szemben, negligálják-e a diplomák értékét. A mobilitás csökkenésével egyre határozottabban alakul ki a társadalomban az alkotásra kész emberek köre, elhatárolódva a pénzköltésre többé-kevésbé alkalmasak széles körétől.
kurátorság
Könnyen belátható, hogy ma elveszünk az áruvilág, a szolgáltatások sokszínűségében. Elsősorban mindenkit az foglalkoztat, hogy vajon a legjobb ajánlatot látta-e, vajon azok közül a legjobbat választotta-e. Egyszerűen segítségre van szükségünk! Ezt a segítséget a korábban már jól funkcionáló, most új területeken megjelenő kurátorok biztosítják. A kurátor az, aki hozzánk hasonló ízlésével, igényeink megértésével szelektálja a kínálati elemeket, spórolja meg ezzel időnket és energiánkat. A kurátorság trendje elgondolkodásra készteti a márkatulajdonosokat, vajon ők miben lehetnek ragaszkodó vásárlóinak kurátorai, mikor és miért fogadják el az ő véleményvezérségüket a fogyasztók. Amelyik márka képes kurátor lenni egy-egy területen, az a tématulajdonlást is magáénak tudhatja, ezzel biztos sikert, elsődleges asszociációkat elérve. Kurátor persze nem lehet bárki, ehhez kell egy elismert tudás, a vezetett emberek igényeinek és nem saját törekvéseinek szem előtt tartása. A jó kurátor az eltűnt, vagy elveszettnek hitt fogyasztót is visszaszerezheti. Kurátor azonban nem csak a márka lehet, látjuk, hogy celebek, hírességek, közkedvelt emberek is véleményvezetőként tudnak funkcionálni. Azok is kurátorok, akik egy-egy területnek laikus, vagy profi szakértői és ezt szűkebb-tágabb környezetükben értékelik, elfogadják értékeléseiket. Ma a közösségek is kurátorként tudnak működni, főképp az egy-egy területre nagy intenzitású érdeklődést fókuszáló virtuális közösségek. A szóba jöhető változatok leválogatása, a filtering akkor működik, ha a tevékenységet végző/végzők az adott kör bizalmát kiérdemelték.
pop out fogyasztás
Eléggé látványos az, hogy az emberek többsége nem tudja minden területen tartani azt a megszokott színvonalat, ami a korábbiakban jellemző volt rá. A korlátok működnek, de az igény is, így ha folyamatosan nincs is lehetőség a korábban megszokott termék és szolgáltatáskör adott színvonalú vásárlására, arra mégis, hogy időnként mintegy rákészülve felbukkanjon az az igényszint és az a termékkör, ami örömet okoz, ami a megnyugvást adhatja. Ez a látszat fenntartásának tűnik, de annál több, hiszen az ily módon fogyasztó megerősítését, a jövőbe vetett hitét is jelenti. Kétségtelen, hogy ez a típusú fogyasztás elaprózottságot, hirtelen felbukkanást, a kínálatot adók számára nehéz tervezhetőséget okoz, de szükséges az érintettek számára az érzelmi megerősítés miatt. Mutat egyfajta racionalitást is, hiszen ehhez a fogyasztói magatartáshoz előkészületek szükségesek, forintosított impulzusok, így az elért termék, vagy szolgáltatás nem okozhat csalódást. Ez a márkatulajdonosok felelősségét is aláhúzza, hiszen adott esetben a hűséges fogyasztójuk túl nagy árat fizet saját lehetőségeihez képest az általuk biztosított termékért. Lehet, hogy elvárásai is ehhez képest nőnek. Ha csalódás következne be, az valószínűleg egy életre szóló búcsút is jelent a márkától. Nem csupán az érzelmi megerősítés fontos tehát, hanem a funkcionalitás magas szintű és igényszínvonalú teljesítése is.
Az utca több szempontból is előtérbe kerülhet 2013-ban, több vonatkozásban is értelmezhetjük közösségi tér funkcióját. Marketingszempontból az utca, mint az ambient marketing helyszíne kiemelkedő, mert egyre inkább érzékeljük, hogy az információkat közel kell vinni a potenciális vásárlókhoz, ami az utcán, útközben lehetséges. Az utca, mint közösségi rendezvények színtere is egyre fontosabb, látjuk, hogy ezeken a területeken színházat, fesztivált, bemutatókat, performanszokat kínálnak, amit az emberek nagy örömmel vesznek. Az utcai megjelenés ugyanis mindig ingyenes a befogadónak, ha egy márka az utcán mutatja magát, azért nem kérhet pénzt az érdeklődőktől. Mindennapok szürkeségébe is berobban egy-egy utcai megoldás, ami ha jól végiggondolt, akkor nagy sikert is jelenthet. Nagy előnye ennek a helyszínnek, hogy a fogyasztó úgy érzi, hogy szabadsága van, mert elfordulhat, elmehet, ha nincs kedve, érdeklődése, nem kényszerítik egy-egy utcai produkció elfogadására. Az utca tradicionálisan is jó hely, gondoljunk csak a ház elé kiülő falusiakra, az utcán kávézó, fagylaltozó gondtalanokra. Az utca a fogyasztás demokratizálódását is jelentheti, az is részt vehet az utcai kultúrában, aki egyébként nem tudna egy koncertet, egy kiállítást megfinanszírozni. A street art bármilyen formája jól alkalmazható a városi emberek megállítására. Miután az utca ebben az értelmezésben városi utca, itt szükség van a nehezen megteremthető természetközeliség biztosítására is. Ezért az „utca zöldek” például kaspókban, nagy kerámiaedényekben mozgatható fák, az utcákba beékelődött paradicsomos kiskertek, a teraszokon látható fűszernövények és mindezekkel kapcsolatos piacok felértékelődnek. Az „urban green” bármilyen formája oázisként működhet…
A mai időszak sok esetben nem kedvez az innovációknak, a gyökeresen új megoldásoknak, egyrészt azok ára miatt, másrészt azok ismeretlensége miatt. Most szeretjük azokat az új termékeket, amelyek ugyanazok, de mégis mások. Ugyanazok, mert feltétlenül új funkciót, gyökeres változást nem mutatnak, de mégis izgalmasak, mert a korábbiaktól eltérő elemet emelnek ki, más tulajdonságot hangsúlyoznak, vagy csak egyszerűen a régit ötvözik az újjal. A márkák világa ebben a trendben ki tud teljesedni, amennyiben izgalmat teremtenek a termékek körül, érzékekre való hatással, átalakított jellemzőkkel. A transzformáció, mint valami már meglevőnek az átalakítása, más területre való átvitele is gyakran jelenik meg. Kiemelkedő a trend működése kapcsán az esztétika, a design, az új formák megtalálásának gyakorlata. Ebben a trendben a határterületek összemosódása is jellemző, amiből újrafogalmazott megoldások születnek, megtermékenyítve egymást az eredetileg különféle helyeken használt megoldásokkal. Sokszor emelik ki ezen trend alkalmazói az egyes terméktulajdonságokat felsőfokban, ami a nagyon új, nagyon friss, nagyon azonnal, „nagyon együtt vagyunk”, nagyon spontán, nagyon gyors megjelenítéseket mutatja. Kiterjed ez a trend a marketingszempontból kevésbé használt érzékek területére is, például a tapintás, az illat. Sokszor kétségbeesett küzdelem zajlik azért, hogy a fogyasztó figyelmét fel lehessen kelteni egy-egy megoldásra, ezért jelennek meg a túlzó jelzők, a kevéssé használt eddigi eszközök. Az érzékek támadása új megoldások keresésével zajlik a remélt siker elérése érdekében.
A ma technikai lehetőségei az emberek számára a kreativitás kibontakozását széleskörűen lehetővé teszik, és már nem csak kezdetleges szinten, hanem professzionális minőségben is. Évek óta mutatják meg az emberek a virtuális térben önmagukat, de míg az eddigiekben inkább magukat, szépségüket, tudásukat, családi eseményeiket tették közzé, ma már profi szintű megoldásokat is mutatnak. Éppen erre épít a crowdsourcing terjedő jelensége is, hiszen a fogyasztó kihelyezett fejlesztő, értékesítő, marketinges is lehet. Némelyeknél ez a trend odáig is elvezet, hogy úgy érzik, ők a szép zsenik, hiszen a közzétett információk egy jelentős része még mindig a küldő előnyös jellegzetességeit mutatja be, de most már egyre inkább zseniális képességeiket is csillogtatják. Tanúi vagyunk a kis tudás nagy hatású prezentációjának éppúgy, mint az online zsenik megjelenésének. A trend tehát mutatja az önprezentációk még magasabb szintű megoldásait éppúgy, mint a profi szakembereket leköröző kreatív megoldásokat. A trend persze a töredékességet is magában foglalja, hiszen sok esetben az ábrázolt profizmus egy-egy szűk területre, vagy azon belül is csak egy-egy elem kiemelésére alkalmas. A profi teljesítményt az én, a profi emberek a mindennapjaikban is tudják használni, figyelmük így például gyerekeik útjainak, barátságainak követésére is kiterjed, de sok esetben ezzel le is zárul. A trendben érintett fogyasztók sok időt töltenek el azzal, ami érdeklődésüket felkelti, amiben profizmust mutatnak, ezekben a tényleges, vagy virtuális szcénákban. Segíti őket ebben a folyamatban a mind több és elérhető információ az egyes témakörökről, a cégek által egyre inkább képviselt transzparencia miatt is.
Amitől a 2008-ban megfogalmazott trendet érzékelő fogyasztó még csak félt, vagyis az adatai illetéktelen felhasználásától, identitásának leképezésétől, ellopásától, azt a mai fogyasztó már tényként kénytelen elfogadni. Vagyis ma olyan hihetetlen adatbázisok keletkeznek, amelyekből a fogyasztó mozgása, szokásai, sőt már személyisége is kibontakozik. A kvantifikált én ráadásul nemcsak az offline térben mutatott mozgások rögzítését, elemzését, felhasználását jelenti, hanem a virtuális életstílusra is vonatkozik. Láthatjuk, milyen nyomokat hagy valaki a virtuális térben, milyen identitást mutat magáról, mennyire aktuális az arca, mennyire átlátható az élete. Érdekes módon félünk a nagy adatbázisoktól, a big data hatásától, azokban való megjelenéstől, tehát vannak, akik nem szívesen használják a bankkártyájukat, nem szívesen hagynak nyomokat ezekben a rendszerekben, ugyanakkor az emberek többsége hihetetlen mennyiségű információt közöl magáról önként, szinte végig sem gondolva azt, hogy amiket közzétesz, azok sok esetben kitörölhetetlenül megmaradnak. Nagyon sok cég lát ebben a piacban lehetőséget, nagyon sok cég marketingesei látják egyre inkább csak számokban a vásárlóikat, úgy tűnik, mindenki besorolható, mindenki leírható, infografikailag ábrázolható. Lassan ennek a magatartásnak az ellentrendje is kibontakozik, ami az adatbázisokban való megjelenés elutasításától egészen az az ellen való lázadásig terjed. Bizonyos cégek még az adatokból kialakítható insight-ok megállapítását sem tartják lehetetlennek.
Az internet mindennapossá válásával, sőt a web2-es közösségek elfogadottságával egyre több olyan ismerős kerül közel hozzánk, akit igazából soha nem láttunk, de valami kötődésünk mégiscsak van egymáshoz, ami lehet a közös érdeklődés, az egymás közelében való élés, a hasonló problémákkal való küzdés. Ezek az ismeretlen ismerősök adnak tanácsokat, főképp tapasztalataik megosztásával a különféle élethelyzetekre vonatkozóan, tőlük fogadjuk el leginkább az értékeléseket, rangsorokat, hiszen ha más nem is, de a közös probléma összeköt bennünket. Ez a fajta összekapcsolódás lehetővé teszi, hogy akár kedvezményeket is elérjünk a vásárlások kapcsán, de arra is lehetőséget teremtenek, hogy szükség esetén kapcsolati hálót tudjunk mozgatni. Lassan a gazdasági, kulturális, társadalmi tőke klasszikus lehetőségei mellett a virtuális tőke és net mozgósító erő is értéket jelent. Mindez országhatárokon átnyúlóan működik, így meglehetős biztonságot kaphatunk virtuális vagy akár tényleges utazásaink kapcsán is. A cégek leginkább az ismeretlen ismerősök kritikáitól, számukra hátrányos értékeléseiktől, összehasonlító eredményeitől tartanak. Mindez azt is jelenti, hogy a cégek által irányított kommunikációs üzenetek nem érnek célba, vagy ha igen, jelentősen átalakulhatnak a befogadó közeg hatására. Ez azt is magával hozza, hogy a cégvélemények kiszorulnak a közösségi hálóból, sőt, azok a törekvések is egyre inkább kudarcba fulladnak, amelyekkel a cégek, márkák akarnak a közösségekbe behatolni. Nem szeretik ugyanis ezek a közösségek azt, ha egy cég érzékelhetően befurakszik közéjük, és ott próbál véleményvezetőként fellépni. Ez akár bojkotthoz is vezethet, vagy legalábbis kiszorításhoz. Ezek az ismeretlen ismerősök saját mémeket futtatnak, saját kultúrájukat építik.
A környezeti problémákat a fogyasztók egyre kevésbé vonatkoztatják csak a természetre, a válság hatására bekövetkezett nehezebb élethelyzetek miatt inkább a szorosabb környezet szociális vonatkozásai válnak érdekessé, fontossá. A szűkebb környezetre való fókuszálás egyfajta szociális érzékenység fokozódást jelent, hiszen ma már kevéssé lehet elmenni mások problémái mellett, főképp, ha azok látványossá válnak. A jólétből fakadó lelkiismeret-furdalást is csökkenti az, ha másokat segítünk, akármilyen formában. Nem csupán pénzről van szó ezen trend értelmezésekor, hanem beleértjük a munkával való segítést, a tárgyakkal való támogatást, a tudás átadást, az önkéntes munkát. Miután nálunk az önkéntesség kultúrája kevéssé van meg, várható, hogy ezen a területen látványos fejlődés következik be. Ez az önkéntes munka elsősorban a szűkebb környezetre fókuszál, valamilyen kapcsolódási pont mentén realizálódik, például óvoda, iskola, lakóhely. Kifejezetten fontos a cégek marketingtevékenységének tervezésekor arra is gondolni, hogy segít a goodwill kialakulásában az, ha nem központi, hanem lokális programokat szerveznek. Ezen programok megmutatása akár az utcai életterekben is megjelenhet, hiszen ott látványos módon, de nem tolakodóan tudják mutatni támogató tevékenységüket. Ma a környezeti érzékenység megmutatása trendi vonás, ami akár hosszú távú befektetési gondolatként is értelmezhető.
Nagyon sok esetben együtt mozognak a magyar piacra megfogalmazható trendek a nemzetközi térségben láthatóakkal. A megkérdőjelezett életek trendje azonban speciális, bár nem egyedülálló a világban. Nálunk most vált érzékelhetővé az, hogy nem csupán a fogyasztói döntéseket kell változtatni a külső körülmények hatására, hanem életcélokat is át kell fogalmazni a keletkezett kérdőjelekre választ keresve. A fiatalokat érinti elsősorban az, hogy a továbbtanulás egyre költségesebb, az államilag támogatott lehetőségek más irányt mutatnak, mint a korábbi tervek, így mindez együttesen terv-átgondolásra kényszeríti a családokat. A vágyak teljesítésének komoly ára lett, amely árat a családok vagy a magyar, vagy a külföldi piacon fizetik meg. Megmozdítja tehát a fiatalokat a kialakult helyzet, külföldi egyetemeket választanak, ahol a vágyott tudományterületet ingyenesen tanulhatják. Segít számukra az is, hogy diákmunkával, esetleges ösztöndíjakkal fenn tudják tartani magukat. Az itthoni munkavállalási lehetőségek szűkülése, illetve a kereseti források beszűkülése ma már látványosan eredményezi a külföldi munkavállalást. Ez a tény eltérő mértékben érint szakmákat, földrajzi egységeket, de rányomja bélyegét a közhangulatra. Közel került a távol, hála a korszerű információtechnológiai eszközöknek, a kapcsolattartás egyszerűsödött, de az érzelmi hiány megmarad a családokban. Nem tudjuk még, hogy milyen hatása lesz az egyes piacok esetében annak, hogy a fiatalok mozdulnak meg elsősorban és keresnek új lehetőségeket. Nem tudjuk még azt sem, hogy ezek az új jelenségek tartósan felértékelik-e a tapasztalatot a tudással szemben, negligálják-e a diplomák értékét. A mobilitás csökkenésével egyre határozottabban alakul ki a társadalomban az alkotásra kész emberek köre, elhatárolódva a pénzköltésre többé-kevésbé alkalmasak széles körétől.
Könnyen belátható, hogy ma elveszünk az áruvilág, a szolgáltatások sokszínűségében. Elsősorban mindenkit az foglalkoztat, hogy vajon a legjobb ajánlatot látta-e, vajon azok közül a legjobbat választotta-e. Egyszerűen segítségre van szükségünk! Ezt a segítséget a korábban már jól funkcionáló, most új területeken megjelenő kurátorok biztosítják. A kurátor az, aki hozzánk hasonló ízlésével, igényeink megértésével szelektálja a kínálati elemeket, spórolja meg ezzel időnket és energiánkat. A kurátorság trendje elgondolkodásra készteti a márkatulajdonosokat, vajon ők miben lehetnek ragaszkodó vásárlóinak kurátorai, mikor és miért fogadják el az ő véleményvezérségüket a fogyasztók. Amelyik márka képes kurátor lenni egy-egy területen, az a tématulajdonlást is magáénak tudhatja, ezzel biztos sikert, elsődleges asszociációkat elérve. Kurátor persze nem lehet bárki, ehhez kell egy elismert tudás, a vezetett emberek igényeinek és nem saját törekvéseinek szem előtt tartása. A jó kurátor az eltűnt, vagy elveszettnek hitt fogyasztót is visszaszerezheti. Kurátor azonban nem csak a márka lehet, látjuk, hogy celebek, hírességek, közkedvelt emberek is véleményvezetőként tudnak funkcionálni. Azok is kurátorok, akik egy-egy területnek laikus, vagy profi szakértői és ezt szűkebb-tágabb környezetükben értékelik, elfogadják értékeléseiket. Ma a közösségek is kurátorként tudnak működni, főképp az egy-egy területre nagy intenzitású érdeklődést fókuszáló virtuális közösségek. A szóba jöhető változatok leválogatása, a filtering akkor működik, ha a tevékenységet végző/végzők az adott kör bizalmát kiérdemelték.
Eléggé látványos az, hogy az emberek többsége nem tudja minden területen tartani azt a megszokott színvonalat, ami a korábbiakban jellemző volt rá. A korlátok működnek, de az igény is, így ha folyamatosan nincs is lehetőség a korábban megszokott termék és szolgáltatáskör adott színvonalú vásárlására, arra mégis, hogy időnként mintegy rákészülve felbukkanjon az az igényszint és az a termékkör, ami örömet okoz, ami a megnyugvást adhatja. Ez a látszat fenntartásának tűnik, de annál több, hiszen az ily módon fogyasztó megerősítését, a jövőbe vetett hitét is jelenti. Kétségtelen, hogy ez a típusú fogyasztás elaprózottságot, hirtelen felbukkanást, a kínálatot adók számára nehéz tervezhetőséget okoz, de szükséges az érintettek számára az érzelmi megerősítés miatt. Mutat egyfajta racionalitást is, hiszen ehhez a fogyasztói magatartáshoz előkészületek szükségesek, forintosított impulzusok, így az elért termék, vagy szolgáltatás nem okozhat csalódást. Ez a márkatulajdonosok felelősségét is aláhúzza, hiszen adott esetben a hűséges fogyasztójuk túl nagy árat fizet saját lehetőségeihez képest az általuk biztosított termékért. Lehet, hogy elvárásai is ehhez képest nőnek. Ha csalódás következne be, az valószínűleg egy életre szóló búcsút is jelent a márkától. Nem csupán az érzelmi megerősítés fontos tehát, hanem a funkcionalitás magas szintű és igényszínvonalú teljesítése is.